Babavárosi farsang Vízkereszttől, hamvazószerdáig, Babavárosban is tart a
vígadalom. Áll a bál.
Felvonúlnak a jelmezesek .
Szepesi Attila
A bohóc
Vidám legény a bohóc,
Piros haja csupa kóc.
Idelép, odalép,
A zubbony búzakék.
Lengő inge pepita,
Lobog rajta pántlika.
Viháncol, nótázik,
Karikákkal mókázik.
Csupa fintor, csupa folt,
Csupa masni, csupa gomb,
Csupa csengő, csupa szín,
Csupa, csuda karmazsin.
Fecske Csaba
A törpe
Volt egy görbe, borzas törpe,
aki fejét mindig törte.
Ez a görbe, borzas törpe?
aki fejét mindig törte,
sose nézett még tükörbe ...
S mert nem nézett
még tükörbe,
nem is tudta, hogy ő törpe,
hogy ő csak egy, borzas,
nagyszakállú, apró törpe.
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
A farsang utolsó három napján táncmulatságot rendeztek. A legények sorra járták a lányos házakat, és a táncmulatság költségére, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. farsang jellegzetes étele a fánk, aminek mágikus erőt tulajdonítottak. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt jelentős szerepük. A lányok ilyenkor adtak a legényeknek bokrétát. A legények ezt farsangvasárnap tűzték kalapjukra, így mentek a bálba.
A farsangi köszöntő többnyire gyermekek, egyes helyeken lányok, legények, néhol házas emberek adománygyűjtő szokása. Sok helyen a tanítók, a falusi papok jövedelméhez tartozott a farsangi adomány. Általában farsang utolsó napjaiban, de néhol már előbb is nyárssal, kosárral, tarisznyával jártak házról házra a köszöntők. Gyakran a közös szórakozáshoz, a közös költségek fedezésére gyűjtve járták végig a falut a köszöntő énekesek.
Több helyen adtak elő dramatikus játékokat. Szentegyházán (Udvarhely vm.) farsang utolsó három napján még 1996-ban is házról házra járva adták elő a dúsgazdagolást, helyi elnevezés szerint ördögbetlehemezést. Az utcán vonulva a szereplők a bibliai dúsgazdag ember és a szegény Lázár történetét énekelték, miközben az ördögök és a halál a járókelőket ijesztgették. Ezután betértek a házakba.A következő részlet a gazdag ember lelkéért vívott harcot mutatja be az angyal és az ördög (Pluto) között:
|
ANGYAL |
Hallád, gonosz sátán, ne siess elkapni,
Testéből a lelket menten kiragadni,
Senkit Isten mennyből nem akar kihagyni,
Krisztus életet jött mindeneknek adni … |
PLUTO |
Tudod, az ily gazdag, hogy örök poklot nyer,
Másnak nyavalyáján, aki sohasem tér,
Kitől szegény koldus alamizsnát, ha kér.
Megtagadja, nem ád: őhozzá ez nem fér.
Szinte ilyen vala a csalárd gazdag is,
Nem imádott érte Istent egy szegény is.
Nem ad a Lázárnak egy morzsalékot is,
Lakoljon a lator azért maga is!
Ne mond azt hát, hogy nem érdemel kínt,
Mert talán az Úr is haraggal rátekint! |
|