Jaj, de szomorú lesz
Ez az ének!
Rétest kell sütni
Erzsikének.
Ahogy illik, szépen
Meg is gyúrja,
A babaasztalkán
Ki is nyújtja.
A patyolat tészta
Ringott, lengett.
Cirmos a padkáról
Ráköhentett:
"Egerem javát már
Rég megetem,
Ilyent mégse láttam
Életemben!"
Tipeg-topog Erzsi
Fürge lába,
Kifut mákot törni
A konyhába.
Megkéri a Cirmost:
Jól vigyázzon,
Addig a rétesre
Légy ne szálljon!
Amiatt ne légyen
Semmi gondja! -
A bölcs rétespásztor
Dorombolja.
S hogy ne szálljon légy a
Közelébe:
Befekszik a rétes
Közepébe.
No, cica, ezt bölcsen
Kitaláltad,
Különb rétespásztor
Nincsen nálad!
Nagy öröme is lesz
Erzsikének, -
Szomorúbb is lesz még
Ez az ének!
A kis gazdasszony már
Jön is éppen,
Sodrófát szorongat
A kezében.
A nótádat mindjárt
El is fújja -
Ez lesz csak az ének
Szomorúja!