Vízkereszttől, hamvazószerdáig, Babavárosban is tart a
vígadalom.    Áll a bál.

       

Felvonúlnak a jelmezesek .

 

---

 Szepesi Attila

       A bohóc

Vidám legény a bohóc,
Piros haja csupa kóc.
Idelép, odalép,
A zubbony búzakék.

Lengő inge pepita,
Lobog rajta pántlika.
Viháncol, nótázik,
Karikákkal mókázik.

Csupa fintor, csupa folt,
Csupa masni, csupa gomb,
Csupa csengő, csupa szín,
Csupa, csuda karmazsin.

---

Fecske Csaba

A törpe

Volt egy görbe, borzas törpe,
aki fejét mindig törte.
Ez a görbe, borzas törpe?
aki fejét mindig törte,
sose nézett még tükörbe ...
S mert nem nézett
még tükörbe,
nem is tudta, hogy ő törpe,
hogy ő csak egy, borzas,
nagyszakállú, apró törpe.

---

 

A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik. A farsang utolsó három napján táncmulatságot rendeztek. A legények sorra járták a lányos házakat, és a táncmulatság költségére, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. farsang jellegzetes étele a fánk, aminek mágikus erőt tulajdonítottak. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt jelentős szerepük. A lányok ilyenkor adtak a legényeknek bokrétát. A legények ezt farsangvasárnap tűzték kalapjukra, így mentek a bálba.   A farsangi köszöntő többnyire gyermekek, egyes helyeken lányok, legények, néhol házas emberek adománygyűjtő szokása. Sok helyen a tanítók, a falusi papok jövedelméhez tartozott a farsangi adomány. Általában farsang utolsó napjaiban, de néhol már előbb is nyárssal, kosárral, tarisznyával jártak házról házra a köszöntők. Gyakran a közös szórakozáshoz, a közös költségek fedezésére gyűjtve járták végig a falut a köszöntő énekesek. Több helyen adtak elő dramatikus játékokat. Szentegyházán (Udvarhely vm.) farsang utolsó három napján még 1996-ban is házról házra járva adták elő a dúsgazdagolást, helyi elnevezés szerint ördögbetlehemezést. Az utcán vonulva a szereplők a bibliai dúsgazdag ember és a szegény Lázár történetét énekelték, miközben az ördögök és a halál a járókelőket ijesztgették. Ezután betértek a házakba.A következő részlet a gazdag ember lelkéért vívott harcot mutatja be az angyal és az ördög (Pluto) között:
ANGYAL	Hallád, gonosz sátán, ne siess elkapni, Testéből a lelket menten kiragadni, Senkit Isten mennyből nem akar kihagyni, Krisztus életet jött mindeneknek adni …
PLUTO	Tudod, az ily gazdag, hogy örök poklot nyer, Másnak nyavalyáján, aki sohasem tér, Kitől szegény koldus alamizsnát, ha kér. Megtagadja, nem ád: őhozzá ez nem fér. Szinte ilyen vala a csalárd gazdag is, Nem imádott érte Istent egy szegény is. Nem ad a Lázárnak egy morzsalékot is, Lakoljon a lator azért maga is! Ne mond azt hát, hogy nem érdemel kínt, Mert talán az Úr is haraggal rátekint!

---

 

 

 

 

 

 

---

2009.01.13. 22:32, Babavaros ~ Admin

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.